Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 92 / CHIP.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1995-09-14 | 25KB | 437 lines

@VChip-forradalom@N @VNagyintegráltságú építôegységek@N Az új chipek olyan képességekkel rendelkeznek, amelyeket néhány éve még elképzelni is alig tudtunk. Cikkünk bemutat néhány olyan építôegységet, amelynek a közeljövôben meghatározó szerepe lesz a személyi számítógépek világában. Történt egy s más azóta, amióta megszületett az elsô integrált építôegység: mind a logikai hálózatoknak, mind a mikroprocesszoroknak lélegzetelállítóan megnôtt a sebessége, az összetettsége és a zsúfoltsága. A 8 bites Z80 processzor nem is olyan régen még széles körben elterjedt eszköz volt -- ahogy az egy igen modern építôegységhez illett. Ezt az áramkört manapság már csak igen ritkán alkalmazzák, például kamerák vezérlôprocesszoraként. A személyi számítógépek világából már kimúlt, a CP/M operációs rendszerrel együtt. Ma már olyan mikroprocesszorok uralják a piacot, amelyek ugyanazért az árért sokkal nagyobb teljesítményt nyújtanak. Hasonlóan fejlôdtek a memóriaegységek is. Míg úgy három éve 256 Kbites memóriachipekbôl építették az IBM-kompatibilis gépek -- akkoriban még elegendô -- 640 Kbyte-os memóriáját, addig nemsokára megvásárolhatjuk a 4 Mbites chipeket, sôt dolgoznak a 20 Mbit kapacitású memóriachipen. Az évek során nemcsak a régi alkalmazások lettek tökéletesebbek. Egyes laboratóriumokban például olyan áramkörök fejlesztésén dolgoznak, amelyekkel már PC-n is megvalósítható a multimédia. Ezek olyan specializált jelfeldolgozó processzorok, amelyek képesek összekeverni a hang- és a képinformációkat a számítógép adataival, illetve azokat tárolják és feldolgozzák. Három irányzat rajzolódik ki a chipfejlesztésben: a nagyobb integráltság, a nagyobb funkciókészlet és a kisebb energiafogyasztás irányzata. Az integráltság terén a chipfejlesztôk elôtt jelenleg egy nagy probléma van: az áramkörök szerkezeti elemei olyan aprók, hogy alig van már olyan fényforrás, amelynek elég kicsi a hullámhossza ahhoz, hogy az áramkörök maszkján keresztül élesen meg lehessen világítani a szilíciumlapokat. Egyre jelentôsebb elektromechanikus problémákkal is küzdenek: a maszkok felbontása már erôsen megközelíti a chip-építéshez szükséges elemek molekuláinak méretét. Ezért néhány laboratóriumban megpróbáltak új utakat keresni. Mostanában egyre gyakrabban hallani olyan jelszavakat, mint CISC (Complex Instruction Set Computer -- összetett utasításkészletû számítógép), RISC (Reduced Instruction Set Computer -- egyszerûsített utasításkészletû számítógép) és multiprocessing (többprocesszoros számítógépek alkalmazása). Az energiatakarékos építôegységek fôleg azóta keresettek, amióta a laptopok és a noteszgépek széles körben elterjedtek. Ezekben az energiaellátásról újratölthetô elemek gondoskodnak, ezért az ilyen készülékek nem pazarolhatják az energiát. @VMinden egy helyen@N Az Intel új processzort mutatott be a gyorsan növekvô noteszgép-piacon, a 386SL-t. Ezt kiegészíti egy IBM PC/AT-kompatibilis 82360 típusú perifériaegység és a rendszermag alacsony energiafelhasználását biztosító más áramkörök. A 386SL több olyan kiegészítô funkciót tartalmaz, amelyek egyébként más chipeken vannak elhelyezve, például memóriavezérlôt és EMS-kezelô áramkört. Ezért helyettesíteni tud több hagyományos integrált áramkört -- nagyobb hely marad az alaplapon, s kisebb az energiafogyasztás. A 386SL a 80386-os processzor egy speciális, 20 MHz-es változata. Az Intel egyetlen szilíciumlapon helyezte el a cache-vezérlôt, a DRAM- illetve az SRAM-vezérlôt, az ISA-buszt és interface-t a 387-es koprocesszorhoz. Az áramfogyasztás ellenôrzése és minimumra csökkentése érdekében az Intel egy tápvezérlôt (Power Manager) is beépített a chipbe. Az eddigi laptop-változatokkal ellentétben a 386SL az úgynevezett System Management üzemmód segítségével képes futtatni az összes 32 bites védett (protected) módban dolgozó felhasználói programot és operációs rendszert. Ez egy új, rejtett megszakítási szint, amit a hagyományos szoftverek nem ismernek. A mikroprocesszorhoz tartozik a 82360-as I/O-chip. A két áramkör együtt képezi az úgynevezett 386SL Microprocessor Superset-et. A két chip integráltságának foka kitûnik abból, hogy több mint egymillió tranzisztort tudtak összezsúfolni egyetlen szilíciumlapocskára a CHMOS-IV eljárással. Ezt az Intel 1 mikrométeres technológiája tette lehetôvé. A 82360 perifériavezérlô az MS-DOS rendszerben ismert összes interface-t tartalmazza. A párhuzamos és soros kimeneten és bemeneten kívül DMA-vezérlést, DRAM-frissítést, valósidejû órát, idô-/számkapcsolást, megszakítás-vezérlést és merevlemez-interface-t. A beépített tápkezelô rendszer (Power Management System) arról gondoskodik, hogy az üzemidô sokkal hosszabb legyen, mint azoknál a gépeknél, amelyeket a régebbi technika szerint állítottak össze. A 386SL-en és a 82360 perifériavezérlôn kívül az Intel még kínál egy energiatakarékos billentyûzet-kontrollert, egy Flash-Card tárat, ETOX-Flash tárkomponenseket, energiatakarékos 89C024FT modem-chipkészletet, valamint iNC-notebook hálózati kártya technológiát, 386SL in-circuit emulátort és szoftverfejlesztési eszközöket. A 80C51 billentyûzet-kontroller egy szabványkönyvtár számos moduljával és a gyártó saját fejlesztésû logikájával a felhasználó igényei szerint alakíthatja ki. Az áramkör 2 és 16 MHz közti frekvenciájú változatokban kapható. A már ismert ETOX-technológiával készült Flash-tárak (amelyek részben ötvözik a ROM tulajdonságait a RAM lehetôségeivel) olcsók és megbízhatók. Hálózati feszültség nélkül is képesek megôrizni az adatokat, de tetszés szerint írhatók és törölhetôk is. A Microsoft kifejlesztette az úgynevezett Flash Filing Systemet (FFS), hogy ezek a memóriaegységek használhatók legyenek MS-DOS alatt. Az FFS hátránya az, hogy egy file kitörlése esetén nem szabadul fel automatikusan az elôzôleg elfoglalt memória, csak az ismételt formattálás során aktiválódnak újra a cellák. Az ugyancsak újdonságnak számító 89C024FT modem-chipkészlettel 20 négyzetcentiméternél kisebb felületen is létrehozható egy V.42/V.42BIS modem, amely standby üzemmódban 5 milliwattnál kisebb teljesítmény vesz fel. A chipkészlet két chipbôl áll: az analóg 89027-esbôl és a 16 bites 89C026FT mikrokontrollerbôl. Adattömörítés révén ezek az áramkörök képesek megnégyszerezni az adatátviteli sebességet, 2400 baudról 9600 baudra. A chipkészlet megfelel a CCITT V.42 és a V.42BIS ajánlásainak. Az Intel hálózati kártyája ugyan még laboratóriumi stádiumban van, de a hordozható PC-k számára azt ígéri, amit manapság egy LAN-adapter vagy egy modemkártya jelent az asztali gépek számára. Az Intelnél fejlesztenek egy 2400 baudos modemkártyát is, amelynek saját hibajavítója és adattömörítôje van, valamint egy Ethernet LAN-kártyát a sodort, kétdrótú telefonvezetékekhez. Ezeket az egységek hitelkártya méretûek lesznek. A 82077-es chip egy szabványos lemezvezérlô, amely a 32 bites gépek számára készült. Kiegészítô egységek nélkül képes vezérelni mind a meghajtók interface-eit, mind a központi processzor (CPU) interface-ét. A 85C224 az elsô olyan univerzálisan felhasználható PLD (Programable Logic Device) chip, amely 80 MHz frekvenciáig és 10 nanoszekundumos jelkésésig alkalmazható. Ez olyan teljesítmény, hogy lépést tud tartani a modern mikroprocesszorok, például az Intel 80386 és az i486 követelményeivel. Legnagyobb teljesítménye esetén (tehát 80 MHz-en) kevesebb mint egyharmadát fogyasztja annak az energiának, amit egy bipoláris PLD chip igényelne, és kevesebb mint harmadannyi a hôvesztesége. Ugyanezzel a technológiával készítették a 85C060 chipet is. Az Intel már ismert i386-os és i486-os fejlesztési eszközei használhatók a 386SL rendszerhez is: compilerek a C, a PL/M és a Fortran nyelvhez, s egy makroassembler. Az Intel, hogy a lehetô legkisebbre csökkentse a 386SL processzorra épülô rendszerek kifejlesztéséhez szükséges idôt és költséget, kifejlesztett egy processzor-emulátort. A szoftver -- együttmûködve a 386SL-lel -- segített a mérnököknek abban, hogy már elôre kiküszöböljék a 386SL-re épülô számítógépek hibáit, és teszteljék a fejlesztési elképzelést. Az Intel 386SL processzor elsô mintapéldányai 1990 végén jelentek meg, s már kaphatók az ezzel felszerelt gépek. @VPC/AT egy chipen@N Az AMD, amely az Intel-kompatibilis 80286 és 80386 típusú processzorok elôállításával vált ismertté, olyan nagyintegráltságú mikroprocesszorokat fejlesztett ki, amelyek egyetlen CMOS chipen tartalmazzák egy PC/AT alaplapjának összes elemét. Az új áramkörök az Am286ZX és az Am286LX típusjelzést viselik. Az Am286ZX olyan 16 bites processzor, amely egy 80C286-os CPU-n kívül magában foglalja egy teéjes AT alaplap összes funkcióját. Eddig 175 építôegység hordozta a perifériafunkciókat. Az áramfogyasztás csökkentése érdekében az IC-be beépítettek egy tápvezérlô modult. îgy a processzor optimálisan használható laptopokban és noteszgépekben. Az integrált perifériaegységekhez tartozik a PC/AT-DRAM vezérlôlogika, két DMA vezérlô, két megszakításvezérlô, két ütemadó, amelyek számlálóként is funkcionálnak, egy valósidejû frekvenciagenerátor, amely CMOS RAM-mal is el van látva -- ez tárolja a rendszer-konfigurációt --, egy kiegészítô logika több ütemjel elôállítására, és egy új buszvezérlô egység. A terméket a LIM 4.0 szerinti EMS memóriavezérlô modul teszi teljessé. Különösen az olcsó gépek gyártói számára fontos a két processzor, mivel lerövidíti a fejlesztéshez szükséges idôt. Az alaplap mérete is lényegesen csökken, és kevesebb energiát fogyaszt. Már csak a koprocesszort, az EPROM BIOS-t, a billentyûzet-vezérlôt, a busz-csatlakozókat és a DRAM memóriát kell elhelyezni az alaplapon. A terméknek 12 és 16 MHz-es változata van. Elsôsorban az olcsóbb MS-DOS gépek piacát -- az International Data Inc. szerint ez az összpiac 65 százaléka -- veszik célba. A Phoenix Technologies BIOS-modulokat és EMS-meghajtókat kínál hozzájuk. Az Am286ZX/LX-alapú rendszerek kifejlesztéséhez szükséges in-circuit emulátor a Hewlett--Packardtól származik. @VPC Video@N A Chips & Technologies 1990 elején tört be a multimédia-piacra új @KPC Video@N chipjével. A termék segítségével a PC-bôvítôk gyártói olyan rövid illesztôkártyákat fejleszthetnek ki, amelyek valósidejû video-ablakokat varázsolhatnak a monitorra. Az ablak kezelésére és vezérlésére szolgáló teljes logikát már hardver alapon átültették a chipre. A Chips & Technologies fejlesztôi arra is ügyeltek, hogy a chip kompatibilis legyen mind a hagyományos ISA busszal, mind a PS/2 gépekben használt mikrocsatornával. A @Kmultimédia@N a legkülönbözôbb forrásokból származó számítógépes adatok, hangok (zene, beszéd) és digitalizált képek egyetlen rendszerbe való integrálását jelenti. A programok új generációi egyidejûleg használják ezeket a médiákat, és így új alkalmazási területek nyílnak meg a PC-k számára. Az új processzor feldolgozza az összes NTSC, PAL, SECAM, S-VHS és RGB videojelet. Ezeket a jeleket a kábeltévéknél, a képlemezeknél, az álló videónál és a képmagnóknál használják. A videochip a videojel-forrásokat teljes sávszélességben támogatja, 1024x512 képpontos felbontásig. Magában foglalja a videoképek digitalizálására és az ablak képernyôn való pozicionálására szolgáló teljes vezérlôlogikát, és a videotár idôbeli vezérléséhez szükséges modult. A chip elvégzi a videokép méreteinek beállítását a képernyôn, azt kombinálni is tudja a számítógép által megjelenített grafikákkal. Aki a videoképeket át akarja alakítani 640x480 képpontos VGA-formátumra, annak nincs szüksége kiegészítô szoftverre. A képek a VGA kártyákon lévô Feature Connectoron keresztül átvándorolnak a VGA-képmemóriába. A chip repertoárjában a 200--800 százalékos nagyítási képesség is megtalálható. Kell egy 82C9001 PC videoprocesszor, egy szabványos digitális televíziós chipkészlet, néhány meghajtó-chip a rendszerbusz számára és négy VRAM (videomemória) -- s már kész is a mûködô áramkörünk. A kívánt kép- és színminôségtôl függ, hogy mekkora memóriára van szükség. Négy VRAM-mal képpontokként 12 bitet lehet tárolni (2:1:1-YUV formátumban), és komprimált luminancia (fényesség) jelet kapunk. A fényesség kódolására 8 bit, a színek számára 4 bit áll rendelkezésre. A színes jelet leíró minden további adat elvész. Ha megfelel a szokásos televíziós képminôség, akkor elegendô hat VRAM egység. A 4:1:1-YUV formátum képpontokként 12 bitnyi színinformációt raktároz el, ebbôl 8 bit áll a fényesség, és 4 bit a színek rendelkezésére. Ez a videodigitalizáló chipkészletek szabványos formátuma. A még jobb minôséghez azonban nyolc VRAM-ra van szükség. Ez képpontokként 16 bit memóriát jelent. A 4:2:2-YUV formátum képpontokként 16 bitet nyújt: 8 bitet a fényesség és 8 bitet a színinformáció számára. A maximális 65|000 színárnyalatot nyolc VRAM-mal, képpontokként 15 bit mélységgel, RGB-formátumban érhetjük el. A videoforrásból érkezô jel elôször átvándorol egy szabványos videodekóderbe, amely digitalizálja az impulzusokat. A digitalizált képadatokon kívül a dekóder jelzi a képpont-frekvenciát, a vízszintes és függôleges szinkronizációt, és ad egy üres jelet is. Ezeket az adatokat aztán elnyeli a 82C9001 processzor. A chip gondoskodik arról, hogy míg ô fogadja a video-adatokat, és azokat elraktározza a videomemóriában, addig a videokimenet kiolvassa a videomemóriát, és új jelekkel látja el. A videomemóriát természetesen rendszeres idôközönként fel kell frissíteni az ahhoz szükséges ciklusok segítségével. A memória két, egyenként 1 Kbyte széles és 512 byte magas memóriabankra van felosztva. A tár mélysége vagy 12 bit (4:1:1 formátum) vagy 16 bit a 4:2:2-es formátumban, többszörözve vagy többszörözés nélkül. A videochipbôl az adatok egy párhuzamos buszon keresztül átvándorolnak a videomemóriába. Innen kiveszi az adatokat a digitális/analóg konverter, és elküldi azokat a multiplexerhez -- így látva el a képernyôt. Annak érdekében, hogy ugyanazon a monitoron számítógépes grafikákat is meg lehessen jeleníteni, a személyi számítógép VGA-kártyája a Feature Connectoron keresztül ugyanazzal a multiplexerrel áll összeköttetésben, mint a @KPC Video@N áramkör digitális/analóg (D/A) átalakítója. A PC Video olyan VRAM-okat használ, amelyek 256 Kbyte x 4 bit kapacitásúak. A memóriaegységeknek 100 nanoszekundumos hozzáférési idejûnek kell lenniük. Ezt a memóriát három módon lehet konfigurálni. Az egyik esetben két, egyenként három VRAM-ot használó memóriabank van. A második esetben két memóriabank van, a 0-ás bankban három VRAM van, az 1-esben pedig egy VRAM van a színadatok számára. A harmadik lehetôség két, egyenként négy VRAM-ot használó memóriabank. Az úgynevezett frame-pufferhez (frame = egy teljes kép) mind byte-, mind szószélességben hozzá lehet férni. A frame-tár maga lineáris címzésû, és az 1 Mbyte-os határ felett helyezkedik el. A memória elérésekor a videochip végrehajt egy várakozási ciklust. Ha a tárelérés ütközik egy frissítô ciklussal, akkor két várakozási ciklus hajtódik végre. Természetesen egy hardverdarab önmagában alig ér valamit. A Chips & Technologies e koncepciójának sikere nagyrészt attól fog függni, hogy a szoftveres cégek felhasználják-e a terméket alkalmazásaikban. A Microsoft Windows 3.0 az egyik lehetséges alap, amelyen leginkább lehetôvé válnak a multimédia alkalmazások. A Microsoft már nyilatkozott a témával kapcsolatban: a multimédia az egyik elsôdleges cél és piac, amelyet az óriáscég szeretne kiaknázni. Ennek elsô lépése a Windows 3.1 megjelentetése volt. A 82C9001-es áramkör már kapható. A videochip jelentôsebb példányszámban 1991 áprilisától került a piacra. @KToni Antoniadis@N @VHologram segítségével készült az elsô optikai rács@N @Vùj korszak kezdôdött@N A Sziklás-hegységben lévô kutatási központ egyik dolgozója azt állítja, hogy megalkotta az elsô mûködôképes optikai rácsot, amely végrehajtja a tranzisztorok funkciójának alapját jelentô Bool-mûveleteket. John Hait egy olyan hologramlemezt fejlesztett ki, amely bemeneti jelként felfog két fénysugarat, kimeneti értékként pedig egyetlen sugarat bocsájt ki. Ez a funkció alapkô egy invertáló vagy mûveleti erôsítô számára, amely többek között képes végrehajtani ""kizáró vagy" illetve ""vagy" mûveleteket. A komplex rendszerek ezekre az alapfunkciókra épülhetnek rá. Bár több kutató írt már arról, hogy optikai alapon is lehet logikai mûveleteket végrehajtani, Hait terméke az elsô lépés az optikai számítógépek felé. Ezek elôállításához nem kellenek drága és mérgezô anyagok, például gallium-arzenid, mint a hagyományos gépekhez, amelyek ráadásul a fénynél sokkal lassabban reagálnak. Ebbôl következik az optikai számítógép legfontosabb elônye: számítási sebessége jóval nagyobb, mint a hordozóanyagként szilíciumkristályt használó klasszikus számítógépeké. Hait optikai rácsát felhasználva össze lehetne állítani optikai RAM-okat, regisztereket, multiplexereket, demultiplexereket és más alapáramköröket. Amikor a Montanai Ållami Egyetem egyik laboratóriumában Hait elôször bemutatta találmányát, több rácsot -- köztük a ""kizáró-vagy" és a ""vagy" rácsot -- is bemutatott. A Hait által kifejlesztett hologramot egész könnyen is elô lehet állítani egy speciális szoftver segítségével. A kutató jelenleg olyan laboratóriumot vagy kutatóközpontot keres, ahol elôírásai szerint kiegészítenék a már létezô hologram-szoftvert. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy az optikai számítógépek alkatrészei ugyan gyorsan fejlôdnek, de a mindennapi használatban eléggé megbízhatatlanok. A legismertebb alkalmazások az üvegszálas hálózatok és az optikai tárak, például a WORM-ok. Emiatt a kutatás az olyan kombinált rendszerek kifejlesztése felé fordult, amelyekben elektronikus elemeket használnak a logikai mûveletek végrehajtásához, az adatok tárolására pedig optikai elemeket vonnak be. Az USA legnagyobb távközlési cége, az AT&T Bell laboratóriumaiban, a British Aerospace-nél, a Fujitsunál és más kutatóközpontokban a tudósok azon dolgoznak, hogy az optikai komponenseket nagysebességû gallium-arzenid elemekkel dolgozzák össze. @V27CX010: RAM-hoz hasonló hozzáférési idô@N @VNincs többé suta mankó@N A 27CX010 chippel az ICT cég egy ultraibolya (UV) fénnyel törölhetô PROM-ot mutatott be, amelynek memóriakapacitása 1 Mbit, hozzáférési ideje pedig mindössze 45 ns. Valószínûleg ez a jelenlegi leggyorsabb 1 Mbites UV-PROM, amely optimálisan használható különlegesen gyors RISC és DSP (jelfeldolgozó) processzorokkal. Az egység 128 Kbyte x 8 bit szervezôdésû, és kiegészítô hardver nélkül vagy igen kevés hardver ráfordításával lehetôvé teszi a bôvítést 512 Kbit és 8 Mbit közötti, kompatibilis EPROM-okkal. A chip a továbbfejlesztett CMOS-EPROM technikával készül, és aktív állapotában 90 milliamper teljesítményt vesz fel. Az energiafogyasztás minimálisra csökkentése érdekében a fejlesztôk beépítettek egy különleges ""CMOS-Stand-by" üzemmódot. Ebben az üzemmódban az egység csupán 1 milliampert fogyaszt, de ilyenkor inaktív. A szerkezeti elem ezen üzemmódja akkor válik aktívvá, ha a CE kontaktus nem jelez. A nagy hozzáférési sebesség a memória olvasásánál szükségtelenné teszi a várakozási ciklusokat, így alkalmazásával az úgynevezett shadow-RAM is feleslegessé válik. Más cégek EPROM-programozási rendszerei teljes mértékben támogatni fogják a 27CX010-et, amelybe beépítették az úgynevezett Auto Select üzemmódot. Ez arra szolgál, hogy az EPROM-programozási eszközök egy beégetett kód segítségével felismerjék a memória típusát. @VChipkészlet 386SX gépekhez@N @VMemóriavezérlés@N Megjelent egy új chipkészlet a 386SX gépekhez: a MIC981X. A chipkészlet része a nagyintegráltságú MIC9206-os perifériavezérlô. Ezen a szerkezeti elemen és a 80386SX processzoron kívül már csak további 24 áramkör kell egy teljes számítógép összeállításához. A MIC9812 maximálisan 8 Mbyte memóriát képes vezérelni. A vezérlés olyan intelligensen van megoldva, hogy az egység képes különféle olyan struktúrált memóriabankokat keverni és irányítani Page-Interleave módban, amelyek különbözô méretû chipeken helyezkednek el. A chipkészletet 16 és 20 MHz-es változatban lehet kapni. @Vùj anyag könnyíti meg a chipek elôállítását@N @VAz anyag, amely álmokat szül@N A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói kifejlesztettek egy anyagot, amely nagymértékben leegyszerûsítheti az integrált áramkörök gyártását. A csodaanyagot rövidítve APPS-nek (p-fenilén-szulfid) nevezik. Eddig kilenc lépés kellett a chipek elkészítéséhez. A szilíciumlapot elôször szilícimuoxiddal és egy fényérzékeny anyaggal fedik le. Azután megvilágítják egy nagyon finom maszk segítségével, amely a kapcsolási struktúrát viszi át. A megvilágítás után kimaratják a szilíciumlap azon területeit, amelyeknek elektromosan vezetôknek kell lenniük, majd eltávolítják a fényérzékeny réteget. Ezzel szemben az új polimerekkel két-három lépésre lehetne csökkenteni a gyártási folyamatot -- állítja Bruce Novak, a Berkeley Egyetem kémia professzora. Az új polimerek alapállapotukban nem vezetôk. Azonban Novak professzor csoportja felfedezte, hogy az anyag abban a pillanatban félvezetôvé válik, amint fény éri. A fénytôl elzárt felületek viszont eredeti állapotukban maradnak. Egy lemezre fel lehetne vinni egy egészen vékony APPS-réteget, amelybôl így integrált áramkör keletkezik, és a megvilágított felületek lesznek a vezetékek. Mivel fény hatására az anyag maga válik félvezetôvé, így nincs szükség további gyártási lépésekre. Ráadásul a chip-gyártók a jövôben lemondhatnának a drága szilíciumlapokról, mivel az APPS felvihetô más anyagokra is.